Az utolsó aktív napunk Colorado Springsben kezdődött, felautóztunk egy 4400 m-es hegyre, a Pikes Peak-re. Ez egy hosszabb program, mert közben meg kell állni többször akklimatizálódni. 15$ fejenként a "belépő", de hát akkora élmény, hogy simán megéri. Arról nem is beszélve, hogy pl. Svájcban 3500m-re felmenni sokkal, sokkal, sokkal több pénz...
Felfelé van több megállási lehetőség, van egy horgásztó, ahol lehet sétálni, ha az ember kicsit mozogna. Felfelé én vezettem, és hát nem mondom, hogy mindig kényelmesen éreztem magam. Az út felső szakasza elég durva, nem mindenhol van korlát, melletted a szakadék. Megálltunk többször, mert azért éreztük az oxigén hiányát, de nem okozott gondot bámulni a csodás tájat. A csúcson van egy kis ház, ahol lehet venni ajándékokat, meg a szerintük a világ leghíresebb fánkját. Hát megkóstoltuk, szerencsére csak 2 dollár volt, de annyit sem ért...
Lefelé már nem én vezettem, így tudtam egy kicsit többet is látni a tájból :) Itt is megálltunk többször, pihentetni is akartuk az autót. Elvileg van félúton egy kötelező fékellenőrzés, de most nem volt nyitva. Itt amúgy megmérik milyen meleg a féked, és ha bizonyos határon felül van, akkor ki kell állnod pihenni, amíg le nem hűl.Szerencsére a mi menő autónkban valami extra cucc is volt ilyen esetekre, így meg sem kottyant neki a lefelé út.
Innen Denverbe mentünk az utolsó szállásunkra, de előtte még megálltunk bőröndöt venni, meg egy outlet is útba esett :) Meg bementünk egy érdekes alkohol boltba. Ott ugye a boltokban csak gyengébb sört lehet kapni, minden mást pedig külön alkohol boltban. Ezek általában kisebb boltok, szűkebb kínálattal. Na az a bolt, ahol Castle Rock-ban megálltunk, egy óóóóóriási bolt volt: Bubbles Liquor World. Úgy nézett ki, hogy a boroknak voltak külön régiók, és a régiókon belül meg az országok. Magyarország külön nem volt Európán belül, de a desszertborok polcán 2 fajta tokaji aszút is találtunk. A sörök 45!!! hűtőben voltak, a 46. pedig egy ajtó volt, ami egy kis hűtött helyiségbe vitt, és ott még rengeteg fajta sör volt. Colorado amúgy elég sörös állam, sok a kézműves sörfőző, gondolom ezért is kell ennyi hely nekik.
Az utolsó estén pakolással telt, kb. hajnali 2-ig, és még reggel folytattuk. Elvileg sikerült, aztán mag kiderül, hogy szétpukkantak-e a bőröndök, ha hazaértünk :)
Rengeteg időnk volt, így még utolsó kis ajándékvásárlásokat ejtettünk meg. Szépen kiszámoltuk, hogy hogyan érünk ki majdnem üres tankkal (így kellett visszaadni az autót) a reptérre, amikor is a gps megtréfált minket. Fizetős útra akart felvinni, amit mi ki akartunk kerülni, így tettünk egy szép nagy kerülőt, és a benzin is kezdett fogyni, így tankoltunk bele 5 dollárért :) Utána viszont sprotmódban mentünk, hogy el is használódjon :)
A reptéren eleinte simán ment minden, csak a business lounge egy másik terminálon volt, így át kellett vonatoznunk. Alapvetően nem lett volna gáz, mert 4 percenként jár, és kb 2-3 perc az út, de volt valami biztonsági incidens a fő terminálon, így nem engedték elindulni a vonatot. Aztán szerencsére mehettünk, és gond nélkül elértük a gépet. Viszont mint kiderült, több ember is lemaradt emiatt a gépről.
A hazaút amúgy nem volt semmi különös, ettünk, ittunk, filmeket néztünk, aludni nem nagyon sikerült.
Hát ennyi :( Holnap meló :(
Baconország, avagy (ne!) lássuk a medvét
2019. május 8., szerda
Colorado Springs
Münchenben vagyunk, a Business váróban várjuk a csatlakozást. Itt azért kényelmesebb, mint kint, van ingyen kaja, pia, a WC-ben Loccitane márkájú kézmosó van és még ugyanolyan kézkrém is. Szeretem ezt a márkát, főleg a Citromos/Verbenás illatút, és itt pont az van :) Amúgy a repülőn is járt egy kis csomag az üléshez, és abban is ilyen márkájú kézkrém és arckrém van. A csomagban amúgy még mini fogkefe/fogkrém, szemmaszk alváshoz, egy puha zokni van.
Az elmúlt két napban nem nagyon volt időm írni, mert eléggé ki kellett logisztikázni a bőröndöket. Azt azért megállapítottuk, hogy soha többet nem hozunk senkinek semmit megbízásból :) Na de folytatom ahol abbahagytam.
South Forkban jót aludtunk, pedig én aggódtam, hogy rémálmaim lesznek a folyosón levő régesrégi fehér női ruha miatt. Szerencsére nem nézek horror filmeket, meg fáradt is voltam, így nem volt rémálom :) Reggeli után indultunk. A tyúkok a kocsi körül kapirgáltak, úgyhogy vicces volt, én próbáltam kijárni, Péter meg terelgette a tyúkokat az autó közeléből :)
A nap programja Colorado Springs, azon belül pedig a Garden of the Gods, azaz Istenek kertje volt. Jó 4 órás út vezetett odáig, kevés forgalom, kietlen helyek, körbekörbe meg havas hegycsúcsok. Aztán megérkeztünk a helyre, és megint kezdtünk ámulni. Coloradonak ez a része főként a 3000-4000 m-es hegyeiről nevezetes, de van pár rész, ahol random vörös sziklák mindenféle fura alakzatban kijönnek a földből :) Na ilyen ez a hely is. Ami külön jó, hogy régesrég akié volt, az úgy adta a városnak, hogy örökké ingyenes lesz minden látogató számára. Ennek megfelelően viszonylag sokan is voltak, de vasárnap délután lévén főleg a helyiek jöttek le egy ebéd utáni sétára. Kínai nem volt, így nyugodt volt a hely. Persze a helyiek között is mindig van legalább egy hülye. Itt is volt egy család, terhes anyuka, apuka, két kicsi gyerek. Több helyre ki volt írva, hogy csörgőkígyók lehetnek a bokrok alján, ne hagyd el a kijelölt útvonalat, meg amúgy sem, mivel azzal tönkreteszed a törékeny környezetet, ami csak nagyon nehezen regenerálódik. Na hát ez a család az úttól messzebb, a bozót kellős közepén fotózkodott...
Amúgy mindig érdekes megfigyelni az emebreket ezeken a helyeken, főleg ahogy elindulnak egy sétára vagy túrára. Amit megfigyeltem, hogy bármilyen környezebe megyünk, legyen az havas hely, komoly túra, ahol fontos a bakancs, stb, mindig van legalább egy ember flipflop papucsban :D
Colorado Springsben mást már nem néztünk meg, csak néhány boltot (bőrönd miatt), de durva volt, hogy a város kellős közepén rohant át előttünk egy őz az úton. Azt már korábban is megállapítottuk, és ez a vélemény továbbra is él, hogy ha valahol ki van téve az ugró szarvas vagy ugró őz tábla (mert itt bizony azt is közlik veled, hogy milyen állat ugorhat eléd), akkor ott nagy valószínűséggel lesz is valaki/valami :) Elég sok őzikével találkoztunk a 3 hét alatt, de amúgy legtöbbször békésen legelésztek az út mellett. Amúgy az ottani cuki őz a Mule Deer, magyar neve nem tudom van-e.
Az elmúlt két napban nem nagyon volt időm írni, mert eléggé ki kellett logisztikázni a bőröndöket. Azt azért megállapítottuk, hogy soha többet nem hozunk senkinek semmit megbízásból :) Na de folytatom ahol abbahagytam.
South Forkban jót aludtunk, pedig én aggódtam, hogy rémálmaim lesznek a folyosón levő régesrégi fehér női ruha miatt. Szerencsére nem nézek horror filmeket, meg fáradt is voltam, így nem volt rémálom :) Reggeli után indultunk. A tyúkok a kocsi körül kapirgáltak, úgyhogy vicces volt, én próbáltam kijárni, Péter meg terelgette a tyúkokat az autó közeléből :)
A nap programja Colorado Springs, azon belül pedig a Garden of the Gods, azaz Istenek kertje volt. Jó 4 órás út vezetett odáig, kevés forgalom, kietlen helyek, körbekörbe meg havas hegycsúcsok. Aztán megérkeztünk a helyre, és megint kezdtünk ámulni. Coloradonak ez a része főként a 3000-4000 m-es hegyeiről nevezetes, de van pár rész, ahol random vörös sziklák mindenféle fura alakzatban kijönnek a földből :) Na ilyen ez a hely is. Ami külön jó, hogy régesrég akié volt, az úgy adta a városnak, hogy örökké ingyenes lesz minden látogató számára. Ennek megfelelően viszonylag sokan is voltak, de vasárnap délután lévén főleg a helyiek jöttek le egy ebéd utáni sétára. Kínai nem volt, így nyugodt volt a hely. Persze a helyiek között is mindig van legalább egy hülye. Itt is volt egy család, terhes anyuka, apuka, két kicsi gyerek. Több helyre ki volt írva, hogy csörgőkígyók lehetnek a bokrok alján, ne hagyd el a kijelölt útvonalat, meg amúgy sem, mivel azzal tönkreteszed a törékeny környezetet, ami csak nagyon nehezen regenerálódik. Na hát ez a család az úttól messzebb, a bozót kellős közepén fotózkodott...
Amúgy mindig érdekes megfigyelni az emebreket ezeken a helyeken, főleg ahogy elindulnak egy sétára vagy túrára. Amit megfigyeltem, hogy bármilyen környezebe megyünk, legyen az havas hely, komoly túra, ahol fontos a bakancs, stb, mindig van legalább egy ember flipflop papucsban :D
Colorado Springsben mást már nem néztünk meg, csak néhány boltot (bőrönd miatt), de durva volt, hogy a város kellős közepén rohant át előttünk egy őz az úton. Azt már korábban is megállapítottuk, és ez a vélemény továbbra is él, hogy ha valahol ki van téve az ugró szarvas vagy ugró őz tábla (mert itt bizony azt is közlik veled, hogy milyen állat ugorhat eléd), akkor ott nagy valószínűséggel lesz is valaki/valami :) Elég sok őzikével találkoztunk a 3 hét alatt, de amúgy legtöbbször békésen legelésztek az út mellett. Amúgy az ottani cuki őz a Mule Deer, magyar neve nem tudom van-e.
2019. május 4., szombat
Úton visszafelé
South Forkban vagyunk a Spruce Lodge nevű helyen. Valami történelmi 100+ éves faház, nagyon érdekes, bár kicsit félelmetes is. Megint egy nem túl nagy városban vagyunk, valahol 2500 m magasan, magas hegyek között. Onnan lehet tudni amúgy, hogy magasan van egy helyiség, hogy lehet kapni palackozott oxigént :)
Ma nem túl eseménydús napunk volt. Reggel reggelizés közben párhuzamosan mostunk egyet, a mosoda közvetlenül a motel mellett volt. Utána benéztünk egy Ross-ba és egy T.J.Maxx-be, vettünk pár apróságot. Aztán kajáltunk egy Sonic-ban. Ez attól érdekes, hogy autós kajálda, autóval beparkolsz egy helyre, minden helynél van egy tábla, ahol megnézheted mi a menü, aztán amikor kitaláltad, akkor beszélhetsz a táblán keresztül egy emberrel, fizetsz kártyával, aztán hamarosan jön egy görkorcsolyás emberke és hozza, amit rendeltél :) Kipróbáltunk egy akuális ajánlatot, meggyes-lime-os Red Bull-os jégkása. Egész jó volt, és még egy szelet lime és egy koktélcseresznye is volt benne :)
Szép alpesi tájon jöttünk tovább, egy helyen megálltunk, felsétáltunk egy vízeséshez, átautóztunk egy kb. 3300 m-es hegyen. Durva amúgy, hogy ebben az országban nem szórakoznak az alagutakkal, simán felhozzák az utakat a hegyek tetejére :) És ezeken a hegyeken gond nélkül közlekednek kamionok, ma több olyat is láttunk, ami túlméretezett szállítmányt vitt ráadásul. Mondjuk mentek vagy kettővel, de mentek :)
Délután értünk ide, fura volt, mert mikor bejöttünk az volt az első felirat az ajtón, hogy semmiképp se engedd be a macskát :) Az előtérben bakelit lemezről századeleji zene szólt, a pulton meg kint volt egy papír, hogy ágyneműt hajtogatok hátul, hívj, ha kellek :) Amúgy nem csak macska van hanem tyúkok is, és van kaja, amit a vendégek adhatnak nekik. Mármint a macskának és a tyúkoknak is. Kutyakaja is van, de kutyát nem láttunk. A srác amúgy rendes volt, adott felár nélkül sokkal jobb szobát, sőt választhattunk is kettő közül.
A mai célunk a vízesésen kívül amúgy egy Creede nevű kisváros volt, ami egy régi hangulatos bányászváros, a város mellett meg van egy 17 mérföldes földút, ami mellett régi elhagyott, vagy még ma is privátban működő bányák vannak. Sajnos sokáig nem jutottunk, mert egy lavina elállta az utunkat. Két lavina nyoma is volt, az elsőbe vágtak utat, de a másikat nem oldották meg, így vissza kellett fordulnunk. A város amúgy aranyos volt, de nagyon látszott, hogy itt nyáron van szezon, este 6kor alig láttunk embert, totál kihalt volt minden.
Ami jó, hogy a szállásunk mellett közvetlenül van egy Two Rivers nevű kajálda, ahol nagyon finomat vacsoráztunk.
Az elmúlt pár órában bőröndöket pakoltunk, hát venni kell még egyet...
Holnap Colorado Springs a cél.
Arizona, Utah, Colorado
Durrango-ban vagyubk, Colorado államban, a Days Inn nevű motelben. Na ide ne jöjjön senki. Ilyen koszos szobában még nem emlékszem, hogy voltunk. Az egy dolog, hogy ráférne a felújítás, de attól még lehetne tiszta. Érdekes, mert az értékelése 7.9-es a booking.com-on, szóval lehet, hogy csak ez a szoba ilyen :(
A tegnapi nap egy kicsit hosszúra sikerült, este 10 körül értünk ide a szállásra. Reggel még visszamentünk a Horseshoe Bend-hez, de ugyanannyi kínai turista volt. Idegesítőek voltak, de aztán feltaláltuk magunkat és elkezdtük őket nem éppen kedves magyar szavakkal kommentálni :) Pár pózoló libának szerintem feltűnt, hogy rajtuk röhögünk de ez volt a cél. Volt egy csaj, fehér csipkeruhában!!! Na most ő valahogy felfeküdt az egyik vörös sziklára, a fotósa szépen eligazgatta a szoknyáját, és úgy pózolt...Gondolkoztunk rajta, hogy indítunk egy instaoldalt idegesítő kínai turisták név alatt, lenne témánk bőven :)
Szerencsére azért megint találtunk egy nyugis helyet, most balra indultunk, és ott tudtuk élvezni a látványt.
A következő állomás Monument Valley volt, amit az indiánok üzemeltetnek és több filmből, illetve a Marlboro reklámokból lehet ismerős. Itt szerencsére a kínai csoport akkor végzett, mikor mi odaértünk, így nem voltak nagyon zavaróak. A parkban lehet menni autóval egy kört, bár néhol elég hepehupás a földút, de megéri. A parkon belül van egy hely, ahol lehet kapni indián kenyeret, ami lényegében a mi lángosunk :) Csak ők mézzel eszik. Gondolkoztunk rajta, hogy mi tejfölt meg sajtot kérünk rá, de nem akartunk ennyire durvák lenni, így csak fokhagymás sót kértünk :)
Ha nincs autód, de végigmennél az úton, akkor be is lehet fizetni, és az indiánok nyitottplatójú pickup-okkal visznek egy kört. Hát nem tudom mekkora élmény lehet, hiszen az autók elég nagy port vernek fel, főleg a homokosabb szakaszokon, egyesek természetesen dirket csinálják, mert az buli... :) Na most egy nyitott autó platóján ülve, kb csukott szemmel utazik az ember, hogy ne menjen a por a szemébe, meg kendőt/zsepit/vagy amije van, szorít a szája/orra elé is. Szóval tutira megéri az extra pénz :D Mutatok pár képet azért:
A völgyből egy röpke 3,5 órás út várt ránk, de megálltunk egy helyen, Bluff kisvárosnál, ahol az egyik kanyarban van pár érdekes régi autó, és azokat le kellett fotózni :) Valamiért azokat a képeket most nem találom, de instán megnézhető.
2019. május 2., csütörtök
Homokdűnék és idegesítő kínaiak
Page-ben vagyunk a Travelodge-ban, egy éjszakára elmegy...
Reggel korán indultunk, mert elment az áram, így nem tudtunk reggelizni. Pedig előző nap vettünk 1 dollárért kis mélyfagyasztott burritokat, de az első épp csk elkészült, mikor elment az áram. Így aztán összeszedtük magunkat és indultunk már 9 óra előtt, ami magunkhoz képest korán van. Kicsit mérgesek voltunk, mert úgy néztük a neten, hogy Panguitch után már mindenhol sokkal drágább a benzin, de ugye áramszünet miatt tankolni sem tudtunk. Szerencsére útközben volt egy viszonylag olcsó benzinkút, ott kaját is tudtunk venni.
Innen a Coral Pink Sand Dunes nevű helyre mentünk, ami egy vörös homokos sivatai rész, homokbuckákkal. Ott túráztunk egyet a homokon, először nem akartunk mezítláb menni, de annyira csábító volt, hogy végül levettük a cipőinket és úgy mászkáltunk. Nagyon jó élmény volt ott menni is, meg lefutni a bucka tetejéről :)
Ez a hely Kanab nevű városka mellett van, ott aztán megálltunk egy boltnál, vettünk pár apróságot aztán jöttünk Page-be. Mivel az egyik időzóna határa itt van a városban, ezért most ugrottunk vissza egy órát, így most 9 órányira vagyunk otthonról. Holnap elvileg már vissza is ugrunk az időben, ez most csak egy kitérő volt :)
Itt először beültünk kajálni a Big John's Texas BBQ-ba, nagyon ajánljuk a helyet, iszonyat finomakat ettünk. Innen meg elmentünk megnézni az egyik kedvenc helyünket, a Horseshoe Bend-et. Hát az egy akkora csalódás volt, hogy sírni tudtam volna dühömben. Ugyanis a sok hülye kínai meg indiai turista teljesen elrontotta. Korábban ez egy normális hely volt, viszonylag normális mennyiségű turistávan, de mostanra elkezdtek kiépíteni nagy parkolót, túraútvonalat, vannak WC-k, és 10 $ a belépő autónként, ami csak egyszeri belépésre jogosít. A pénz nem is zavarna, de az nagyon idegesítő, hogy ezt a gyönyörű természetes helyet teljesen elrontották. Van kiépített kilátó, korláttal, hogy a hülyék ne essenek le :( Iszonyat tömeg, pedig most még nincs is szezon, nem tudom mi lesz itt nyáron. Szerencsére az idióták csak a korlátig mennek, de ott még lehet mászkálni mindkét irányba, így találtunk kis nyugis helyet, és én is lenyugodtam. Megnéztük a naplementét, nagyon szép volt.
Este még Walmartban vásároltunk egyet, aztán véget is ért a nap.
Reggel korán indultunk, mert elment az áram, így nem tudtunk reggelizni. Pedig előző nap vettünk 1 dollárért kis mélyfagyasztott burritokat, de az első épp csk elkészült, mikor elment az áram. Így aztán összeszedtük magunkat és indultunk már 9 óra előtt, ami magunkhoz képest korán van. Kicsit mérgesek voltunk, mert úgy néztük a neten, hogy Panguitch után már mindenhol sokkal drágább a benzin, de ugye áramszünet miatt tankolni sem tudtunk. Szerencsére útközben volt egy viszonylag olcsó benzinkút, ott kaját is tudtunk venni.
Innen a Coral Pink Sand Dunes nevű helyre mentünk, ami egy vörös homokos sivatai rész, homokbuckákkal. Ott túráztunk egyet a homokon, először nem akartunk mezítláb menni, de annyira csábító volt, hogy végül levettük a cipőinket és úgy mászkáltunk. Nagyon jó élmény volt ott menni is, meg lefutni a bucka tetejéről :)
Ez a hely Kanab nevű városka mellett van, ott aztán megálltunk egy boltnál, vettünk pár apróságot aztán jöttünk Page-be. Mivel az egyik időzóna határa itt van a városban, ezért most ugrottunk vissza egy órát, így most 9 órányira vagyunk otthonról. Holnap elvileg már vissza is ugrunk az időben, ez most csak egy kitérő volt :)
Itt először beültünk kajálni a Big John's Texas BBQ-ba, nagyon ajánljuk a helyet, iszonyat finomakat ettünk. Innen meg elmentünk megnézni az egyik kedvenc helyünket, a Horseshoe Bend-et. Hát az egy akkora csalódás volt, hogy sírni tudtam volna dühömben. Ugyanis a sok hülye kínai meg indiai turista teljesen elrontotta. Korábban ez egy normális hely volt, viszonylag normális mennyiségű turistávan, de mostanra elkezdtek kiépíteni nagy parkolót, túraútvonalat, vannak WC-k, és 10 $ a belépő autónként, ami csak egyszeri belépésre jogosít. A pénz nem is zavarna, de az nagyon idegesítő, hogy ezt a gyönyörű természetes helyet teljesen elrontották. Van kiépített kilátó, korláttal, hogy a hülyék ne essenek le :( Iszonyat tömeg, pedig most még nincs is szezon, nem tudom mi lesz itt nyáron. Szerencsére az idióták csak a korlátig mennek, de ott még lehet mászkálni mindkét irányba, így találtunk kis nyugis helyet, és én is lenyugodtam. Megnéztük a naplementét, nagyon szép volt.
Este még Walmartban vásároltunk egyet, aztán véget is ért a nap.
2019. május 1., szerda
Porcukros Bryce Canyon
Még mindig Panguitchban vagyunk, a net egyre rosszabb. Tegnap este tervezett áramszünet volt az egész környéken 11-reggel 6ig. Durva volt. Errefelé amúgy sincs sok település, szóval totális sötétség volt éjjel. Csak a hó esett, és az egy idő után világított, ahogy a csillagok meg a hold megvilágította. Szerencsére vannak nálunk kislámpák, így egész jól túléltük.
Reggelre hihetetlen szép lett a táj, mintha mindent beszórtak volna porcukorral. A nap sütött, fenyőerdők és vörös sziklák mind porcukrosak, áááááááá :)
A napot a Bryce Canyon nemzeti parkban törltöttük. Ez a park lényegében egy hosszú erdő, ahol néha ha megállsz és kisétálsz hihetetlen vörös sziklákat láthatsz. Itt végigautóztunk a legvégéig, megálltunk majdnem minden pontnál, majd visszamentünk az elejére és ott túráztunk egy kb. 3 km-es szakaszon. Elég meredek volt, ki is fáradtunk, de megérte :)
Van a parkban egy szép kék bóbitás madár, többet is próbáltam lefotózni, de mintha direkt szivattak volna. Mire bekapcsoltam, rázoomoltam, gyorsan odébbálltak. Mintha nem tudnának 2 másodpercnél többet egy helyben megmaradni...
Sajnos képeket nem tudok mutatni, örülök, ha így is kimegy ez az írás. Holnap este már Page-ben alszunk, talán ott jobb lesz a helyzet.
Reggelre hihetetlen szép lett a táj, mintha mindent beszórtak volna porcukorral. A nap sütött, fenyőerdők és vörös sziklák mind porcukrosak, áááááááá :)
A napot a Bryce Canyon nemzeti parkban törltöttük. Ez a park lényegében egy hosszú erdő, ahol néha ha megállsz és kisétálsz hihetetlen vörös sziklákat láthatsz. Itt végigautóztunk a legvégéig, megálltunk majdnem minden pontnál, majd visszamentünk az elejére és ott túráztunk egy kb. 3 km-es szakaszon. Elég meredek volt, ki is fáradtunk, de megérte :)
Van a parkban egy szép kék bóbitás madár, többet is próbáltam lefotózni, de mintha direkt szivattak volna. Mire bekapcsoltam, rázoomoltam, gyorsan odébbálltak. Mintha nem tudnának 2 másodpercnél többet egy helyben megmaradni...
Sajnos képeket nem tudok mutatni, örülök, ha így is kimegy ez az írás. Holnap este már Page-ben alszunk, talán ott jobb lesz a helyzet.
2019. április 30., kedd
Capitol Reef National Park
Panguitch-ban vagyunk a Bryce Way motelben. Egyszerű, olcsó, jó. Reggeli nincs, de van kávéfőző, hűtő, mikró, és az egyik szomszédos kajáldába kaptunk egy 10%-os kupont, ott fogunk reggel majd reggelizni.
A mai napot a Capitol Reef nemzeti parkban töltöttük. Errefelé már jártunk 2011-ben, de akkor csak átmentünk rajta, most viszont kicsit jobban is megnéztük. Lényegében ez a hely is vörös szikla vörös szikla hátán, csak itt más formák vannak, mint az eddigi helyeken. Képeket sajnos most nem tudok mutatni, de majd bepótlom valahol. A park nagy része amúgy földúton járható csak, mi az egyik betonúton autókáztunk, aminek a vége szintén földút lett. Ez a Capitol Canyon névre hallgat, a végén pedig túraútvonal található, úgyhogy túráztunk is egyet ma. Gyönyörű volt az egész, egy mély kanyonban autóztunk, majd sétáltunk, hihetetlen sziklák között. A végén felfelé vezetett az út, az egy kicsit nehezebb volt, de megérte. Tanks névre hallgat a hely, és kis "pocsolyák" találhatók fenn, ide gyűlik össze az esővíz. Volt egy kicsit boltív is, annak külön örültünk :)
Amúgy az autókázások közben többször megálltunk és kiszálltunk fotózni, de a végére már elfáradtunk, és lehúztuk az ablakot és úgy fotóztunk :)
Mire végeztünk pont odaért egy csúnya sötét felhő, ez el is döntötte, hogy nem maradunk tovább a parkban, hanem jövünk a szállásra. Végül nem volt olyan nagy eső, meg is álltunk a szomszédos kis faluban (Torrey), ahol mint kiderült van egy este 10-ig nyitva levő bolt. Itt vettünk megint hot-dog-ot, olyasmit mint 2 napja, hogy te csinálod meg magadnak miután kifizetted a pénztárnál. Itt azért drágább volt, 2,65 volt darabja, de megérte.
Innen egy bő két órás út vezetett a mostani szállásra, megálltunk tankolni Bicknellben, szerencsére még pont nyitva volt a kút. Így kicsit spóroltunk, mert a környéken ott a legolcsóbb a benya.
Miután ideértünk körbenéztünk kicsit a városban. Ez már kicsit nagyobb, mint a tegnapi. Mozi itt is van, meg motel motel hátán, de van rendes bolt, és itt már este 9-ig nyitva vannak a boltok :) Tegnap 7kor minden bezárt, a motelünk éttermét kivéve...
Holnap a Bryce Canyon a terv, éjjel hó fog esni, de nappalra már napsütést mondtak. Kíváncsi leszek. Ma is vegyes idő volt, max 17 fok de vagy fáztunk az erős szél miatt, a napon meg megpirultunk, pedig kentük magunkat rendesen.
Most megyek, mert 11-től reggel 6ig áramszünet lesz mindenhol a környéken valami karban tartás miatt.
A mai napot a Capitol Reef nemzeti parkban töltöttük. Errefelé már jártunk 2011-ben, de akkor csak átmentünk rajta, most viszont kicsit jobban is megnéztük. Lényegében ez a hely is vörös szikla vörös szikla hátán, csak itt más formák vannak, mint az eddigi helyeken. Képeket sajnos most nem tudok mutatni, de majd bepótlom valahol. A park nagy része amúgy földúton járható csak, mi az egyik betonúton autókáztunk, aminek a vége szintén földút lett. Ez a Capitol Canyon névre hallgat, a végén pedig túraútvonal található, úgyhogy túráztunk is egyet ma. Gyönyörű volt az egész, egy mély kanyonban autóztunk, majd sétáltunk, hihetetlen sziklák között. A végén felfelé vezetett az út, az egy kicsit nehezebb volt, de megérte. Tanks névre hallgat a hely, és kis "pocsolyák" találhatók fenn, ide gyűlik össze az esővíz. Volt egy kicsit boltív is, annak külön örültünk :)
Amúgy az autókázások közben többször megálltunk és kiszálltunk fotózni, de a végére már elfáradtunk, és lehúztuk az ablakot és úgy fotóztunk :)
Mire végeztünk pont odaért egy csúnya sötét felhő, ez el is döntötte, hogy nem maradunk tovább a parkban, hanem jövünk a szállásra. Végül nem volt olyan nagy eső, meg is álltunk a szomszédos kis faluban (Torrey), ahol mint kiderült van egy este 10-ig nyitva levő bolt. Itt vettünk megint hot-dog-ot, olyasmit mint 2 napja, hogy te csinálod meg magadnak miután kifizetted a pénztárnál. Itt azért drágább volt, 2,65 volt darabja, de megérte.
Innen egy bő két órás út vezetett a mostani szállásra, megálltunk tankolni Bicknellben, szerencsére még pont nyitva volt a kút. Így kicsit spóroltunk, mert a környéken ott a legolcsóbb a benya.
Miután ideértünk körbenéztünk kicsit a városban. Ez már kicsit nagyobb, mint a tegnapi. Mozi itt is van, meg motel motel hátán, de van rendes bolt, és itt már este 9-ig nyitva vannak a boltok :) Tegnap 7kor minden bezárt, a motelünk éttermét kivéve...
Holnap a Bryce Canyon a terv, éjjel hó fog esni, de nappalra már napsütést mondtak. Kíváncsi leszek. Ma is vegyes idő volt, max 17 fok de vagy fáztunk az erős szél miatt, a napon meg megpirultunk, pedig kentük magunkat rendesen.
Most megyek, mert 11-től reggel 6ig áramszünet lesz mindenhol a környéken valami karban tartás miatt.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)
Pikes Peak
Az utolsó aktív napunk Colorado Springsben kezdődött, felautóztunk egy 4400 m-es hegyre, a Pikes Peak-re. Ez egy hosszabb program, mert közb...