2019. április 30., kedd

Capitol Reef National Park

Panguitch-ban vagyunk a Bryce Way motelben. Egyszerű, olcsó, jó. Reggeli nincs, de van kávéfőző, hűtő, mikró, és az egyik szomszédos kajáldába kaptunk egy 10%-os kupont, ott fogunk reggel majd reggelizni.

A mai napot a Capitol Reef nemzeti parkban töltöttük. Errefelé már jártunk 2011-ben, de akkor csak átmentünk rajta, most viszont kicsit jobban is megnéztük. Lényegében ez a hely is vörös szikla vörös szikla hátán, csak itt más formák vannak, mint az eddigi helyeken. Képeket sajnos most nem tudok mutatni, de majd bepótlom valahol. A park nagy része amúgy földúton járható csak, mi az egyik betonúton autókáztunk, aminek a vége szintén földút lett. Ez a Capitol Canyon névre hallgat, a végén pedig túraútvonal található, úgyhogy túráztunk is egyet ma. Gyönyörű volt az egész, egy mély kanyonban autóztunk, majd sétáltunk, hihetetlen sziklák között. A végén felfelé vezetett az út, az egy kicsit nehezebb volt, de megérte. Tanks névre hallgat a hely, és kis "pocsolyák" találhatók fenn, ide gyűlik össze az esővíz. Volt egy kicsit boltív is, annak külön örültünk :)

Amúgy az autókázások közben többször megálltunk és kiszálltunk fotózni, de a végére már elfáradtunk, és lehúztuk az ablakot és úgy fotóztunk :)
Mire végeztünk pont odaért egy csúnya sötét felhő, ez el is döntötte, hogy nem maradunk tovább a parkban, hanem jövünk a szállásra. Végül nem volt olyan nagy eső, meg is álltunk a szomszédos kis faluban (Torrey), ahol mint kiderült van egy este 10-ig nyitva levő bolt. Itt vettünk megint hot-dog-ot, olyasmit mint 2 napja, hogy te csinálod meg magadnak miután kifizetted a pénztárnál. Itt azért drágább volt, 2,65 volt darabja, de megérte.

Innen egy bő két órás út vezetett a mostani szállásra, megálltunk tankolni Bicknellben, szerencsére még pont nyitva volt a kút. Így kicsit spóroltunk, mert a környéken ott a legolcsóbb a benya.
Miután ideértünk körbenéztünk kicsit a városban. Ez már kicsit nagyobb, mint a tegnapi. Mozi itt is van, meg motel motel hátán, de van rendes bolt, és itt már este 9-ig nyitva vannak a boltok :) Tegnap 7kor minden bezárt, a motelünk éttermét kivéve...

Holnap a Bryce Canyon a terv, éjjel hó fog esni, de nappalra már napsütést mondtak. Kíváncsi leszek. Ma is vegyes idő volt, max 17 fok de vagy fáztunk az erős szél miatt, a napon meg megpirultunk, pedig kentük magunkat rendesen.

Most megyek, mert 11-től reggel 6ig áramszünet lesz mindenhol a környéken valami karban tartás miatt.

2019. április 29., hétfő

A shoppingolás is sport!

Bicknellben vagyunk a Sunglow motelben. Hát...érdekes :) Azt hiszem az összes eddigi út közül ez a "legérdekesebb". Igazából egyszerű, tiszta, miután megkérdeztük hogyan lehet fűteni már meg sem fogunk fagyni, az internet is jó, csak azért furcsa :) Egy nagyon egyszerű motel kb. 25 szobával. Jó, mert közvetlenül az ajtó előtt tudunk parkolni:
A képen az autó nagyobbnak tűnik, mint a motel, de maga a szoba nagyon tágas, kényelmesen elférünk benne, pedig egyre több cuccot hurcolunk.
Találós kérdés: melyik a fűtőtest a szobában?
Hát kérem szépen az a kis izé a földön, nem ami amúgy nem látszik a képen de úgy tűnik, mint egy fűtőtest. Mutatom közelebbről:

Én először valami rádiónak gondoltam, meg sem próbáltuk bekapcsolni, aztán a recepción felvilágosítottak, hogy bizony azzal lehet fűteni... :) És egész jól működik. Azért biztos ami biztos alapon rápattintottunk egy kis mentalikőrt, hogy belülről is legyen melegítés :)

Ma amúgy nem siettünk ide, mert rossz idő volt a nemzeti parkban, ezért inkább benéztünk egy outletbe, meg 1-2 boltba.  Összességében így is vagy 7 km-t sétáltunk, szóval ezennel a vásárlást hivatalosan is sporttá nyilvánítom :D

Utána már csak egy röpke 3 órás út következett. Az eleje az I15-ös autópályán, aztán sajnos kietlen kis utakon, ahol alig volt rajtunk kívül más. Kétszer is találkoztunk őzekkel, konkrétan az út közepén nézelődtek, de időben észrevettük egymást és nem történt baj. Amúgy az itteni őzek kicsit mások, mint az otthoniak. Mintha vastagabb lenne a bundájuk, meg csinosabb az arcuk :)

Átjöttünk pár érdekes településen is, sok érdekes házat, régi autót, stb. láttunk. Ez a település ahol most vagyunk, ez 300 fős, de van mozija :) Úgy hirdetik magukat, mint az USA legkisebb faluja, amiben van mozi :)
A szállásunk egy családi vállalkozás, és fiatal lányok üzemeltetik, szerintem egyikük sem idősebb 25-nél. De amúgy kedvesek, segítőkészek. Van egy éttermük is, ott vacsiztunk egy keveset, egész jó volt, az italok ingyen voltak :)
Most mutatják amúgy a tévében, hogy mekkora viharok voltak ma itt a környéken, meg jégeső. Mindenképp jó döntés volt a vásárlás :)

2019. április 28., vasárnap

Salt Lake City

Salt Lake Cityben vagyunk megint a Quality Inn-ben a reptér mellett. Most másik szobában, a net sajnos itt sem az igazi, képek itt ma sem lesznek, de Facebookon és/vagy Instán úgyis látjátok a lényeget.

Tegnap éjjel -6 fok volt és havazott West Yellowstone-ban, de mire mi ránéztünk, azt autón már nem volt sok hó. Csak hideg volt, viszont a nap nagyon erősen sütött, így nem volt vészes. Na meg nem is voltunk sokat a szabadban :) Szerencsére mire indultunk volna, az ajtónk előtt parkoló autósok leléptek, így lényegében a szobaajtóból 2 lépést kellett tenni a csomagtartóig a bőröndökkel :)

A mai nap nagy része utazással telt. Először Idaho Falls-ig mentünk, ami majdnem félúton van, és ott volt egy Alberson's nevű bolt, ahova be akartunk menni. Van egy citromos műzliszelet, ami nagyon ízlik, és ott épp akciós, úgyhogy megvettem amennyit csak találtam (11 db-ot :)). A pénztáros csaj meg is dícsért, hogy jó választás, neki is ez a kedvence. Nagyon bírom itt továbbra is, hogy ilyen közvetlenek az emberek. Az, hogy random hozzászólsz valakihez, esetleg mondasz neki valami pozitívat, az teljesen természetes.
Boltos dolgokon kívül még vettünk kaját is és a kocsiban kajáltunk. Hatalmas könyöklő van a két ülés között, simán meg lehet rajta teríteni két személyre :) Tanoltunk is, a benzinkúton meg lehetett hot-dog-ot venni. Először kifizeted a pénztárnál, majd szépen fogod a cuccokat és megcsinálod magadnak úgy, ahogy szeretnéd. Kemény 73 centet fizettem érte, az itteni szinten nagyon olcsó.
Kaja után indultunk tovább. Rengeteg elütött állatot láttunk, meg rengeteg autógumit is, mondjuk ez utóbbi nem meglepő, az mindig van. Végül kitaláltunk egy új játékot, a "Gumi vagy állat"-ot, ami abból áll, hogy tippelni kell, hogy a következő egy autógumi vagy egy elütött állat lesz :D

Útközben amúgy most csak sima állatokat láttunk, teheneket, lovakat... Hiányoztak a bölények, meg a nyomaik :) Yellowstone-ban rengeteg állatkaki volt, azt figyeltük mindig, hogy milyen fajta lehet és mennyire friss, jelezvén, hogy van-e a közelben valaki, akitől félni kell. Amúgy megállapítottuk, hogy az egész park lényegében egy hatalmas wc az állatoknak, de az is lehet, hogy csak azokra a területekre koncentrálnak, ahol az emberek mászkálnak, és ez a véleményük rólunk :)

No de visszatérve a mai napra, késő délután értünk ide. Először lementünk a Great Salt Lake-hez, ha már itt vagyunk tőle 10 percre. Bővebben itt lehet olvasni róla: https://hu.wikipedia.org/wiki/Nagy-s%C3%B3st%C3%B3

Most éppen kisebb korszakát éli a tó, jó sokat kellett a mederben sétálnunk, amíg elértük a vizet. Amúgy a hely szép, körben mindenhol havas hegycsúcsok. Sajnos a víz közelébe érve láttuk, hogy rengeteg oszló madártetem van mindenfelé, próbáltuk őket kikerülni. Aztán visszaérve láttam, hogy a nadrágom térdig sós, felcsapódott, ahogy bent sétáltunk. Ennek következtében most még azért vagyunk ébren, mert mosunk. :) Sajnos itt a hotelben csak 1 mosógép és 1 szárítógép van, így lassan megy.
A tó után még bementünk a belvárosba, megnéztük a helyi parlamentet, nagyon szép egy szép domb tetején, jó kis kilátással. Onnan lementünk a Temple Square-re, ami egy templomkomplexum. Azért nem csak sima templom, mert a híres templomukba csak esküvőre vagy családi eseményekre lehet bemenni, de van mellette imaház, meg kisebb templom, meg mindenféle információs központok, ahol ha az ember nem vigyáz megtérítik a mormonok :) Érdekes volt amúgy, meg nagyon szép, mivel épp tele volt minden virággal, főleg tulipánnal. Úgy tűnik ide is ideért a tavasz :)

Holnap megyünk tovább délre, ismét nemzeti parkok következnek :) Előtte ha minden jól megy, kihasználjuk még a nagyváros adta lehetőségeket és behúzunk egy outletet :)

2019. április 27., szombat

Yellowstone

A mai napot teljes egészében a parkban töltöttük. "Szerencsére" a nagy része le van zárva így nem kellett nagyon gondolkozni mit is nézzünk meg :) Mondjuk a Lamar Valley még így sem fért bele, de oda igazából csak a bölények miatt mentünk volna, de azokból volt így is elég.

Ma is sok fortyogó, füstölgő helyet néztünk meg, kicsit félek, hogy mindenünk átvette a záptojás szagot :) Tegnap nem is mondtam, hogy voltunk az Old Faithful nevű gejzírnél, és nagyon nagy szerencsénk volt, mert kb. 90 percenként tör ki, és mi max 10 percet vártunk. Ma a világ legnagyobb gejzírjénél voltunk, de nem mutatott aktivitást, ami talán jobb is. Ki tudja mennyire terített volna be minket :) Ez amúgy változó, hogy hogyan tör ki, van, hogy 4 nap telt el két kitörés között, de lehet 50 év is. A legutóbbi nagyobb kitörése tavaly szeptemberben volt. Hát itt inkább nem vártunk :)

Ezek után elmentünk az északi bejárathoz a Mammoth Hot Springs részhez,ami lényegében látványos mészkő teraszokat jelent, ami a felszín alatti gázok és a víz keveredéséből kialakuló savas oldatnak köszönhető. Ahogy ezek a cuccok a felszínre törnek, ott feloldják a mészkövet és érdekes színeket és mintákat produkálnak. A net sajnos nem lett jobb így képet ma sem tudok mutatni, de talán holnap. Ezen a részén a parknak van működő étterem megfizethető áron, így ott kajáltunk egyet, aztán indultunk a Canyon rész felé, ami a Yellowstone Grand Canyon-ja két gyönyörű vízeséssel. Nem minden rész van itt sem nyitva, az egyik kilátóhoz csak térdig érő havon át tudtunk eljutni, de szép volt. Egy másik kilátónál találkoztunk egy idióta családdal. A huszonéves fiú a szakadék felett egyensúlyozott egy lábon, apuka meg videózta, és anyuka sem sikítozott, hogy azonnal jöjjön le. Ha jól emlékszem kb. 400m-es szakadék volt alattunk. Ja és olyan durván fújt a szél, hogy a Delta nyitó jelenete jutott az eszembe, amikor az emberek mennek a hóban, csak mi nem a hóban mentünk :) Itt több kilátó után végül visszaindultunk. Megint én vezettem és bejött, amit akartunk, megint találkoztunk egy bölénycsordával, akik mellettünk/előttünk vonultak az úton. Volt velük egy nagyon cuki kisbölény, ő 1-2 napos lehetett maximum. Amúgy fura érzés volt, az egyik bölénynél az volt az érzésem, hogy előzékenyen át akar engedni, és nem akart előttem átmenni. :) Persze megint voltak, akik közel mentek hozzájuk, pedig néhány köztük nem volt jó hangulatban, össze is akasztották egymással a szarvukat. :)
Este már csak a városban mászkáltunk kicsit, de sok látnivaló nincs, lényegében motel motel hátán, meg pár bolt, meg kajálda. Az utca végén meg már ott a park.
Holnap elindulunk vissza délre a melegbe, itt rossz időt és havazást mondanak megint, úgyhogy nagyon nagy szerencsénk volt...:)

2019. április 26., péntek

Egy bölényekben gazdag nap :)

Reggel megint nem órára keltünk, mivel egész napra rossz időt mondtak, így nem siettünk. Reggel még mostunk egy adagot a szálláson, majd fájó szívvel elhagytuk Jacksont. Nagyon bejött a város, olyan hely, ahova bármikor szívesen visszamennénk. No de indulni kellett a következő helyre, mert várt ránk Yellowstone, az USA első nemzeti parkja.

Szállásunk West Yellowstone-ban van, Brandin' Iron névre hallgat és teljesen rendben van. Mivel szezonon kívül vagyunk így még nem is volt drága. 2kor értünk ide, és szerencsére engedtek korábban bejelentkezni. Az ideút eseménytelen volt, eléggé kietlen helyeken autóztunk 3 órán át. Alapból egy rövidebb út is van ami a két parkot köti össze, de azt majd csak májusban nyitják meg. Itt még eléggé tél vége van, tiszta hó minden, ma fáztam is kicsit. Végig sötét, borús időben jöttünk, szerencsére csak kicsit esett (direkt nem én vezettem :)). Amikor ideértünk, meg voltunk róla győződve, hogy jön egy hatalmas vihar és mi a szomszédos "Csúszós Vidra" nevű helyen töltjük a nap hátralevő részét, de aztán úgy gondoltuk kockáztatunk, és megérte! A park nagy része még téli álmot alszik, de tegnap kiszámoltuk, hogy ha mindent meg akarunk nézni a nyitva levő helyekből, az alapból, megállás nélkül bő 8 óra. Így ma megpróbáltuk azt a részt megnézni, ami tele van gejzírekkel, meg fortyog a föld. Szerencsére az időjárás meggondolta magát, és mire szép helyekhez értünk, gyönyörűen sütött a nap. Aztán a nap hátralevő részében csak ámultunk. Hát itt a természet megint csak kitett magáért. Persze a fortyogó részeknél érezhető záptojás szagot kihagytuk volna, de ez volt az ára a látványnak. Mutatok pár képet:
Na jó mégsem mutatok, valamiért nem akarnak feltöltődni :( Talán holnap.
Amúgy a parkban nagyon sok bölényt láttunk :) Az elsőt csak messziről, és sokat foglalkoztam a zoomolgatással, pedig ha tudtam volna, hogy mi vár ránk később... Kb annyi volt, mint Ausztriában a tehenek. Volt egy helyen, hogy kijöttek a parkolóba, közvetlenül előttünk álltak. Mi persze ki nem szálltunk az autóból, de egy csomóan mentek oda fotózkodni meg szelfizni... Idióták...
Aztán amikor már jöttünk visszafelé, kétszer is dugóba kerültünk, mert csapatokban vonultak az úton :) Szerettünk volna ilyet átélni, ezért is én vezettem :)
Este még ettünk-ittunk egyet a Csúszós Vidrában (volt bölény-burgerük, semmi különös, meg 27 féle sörük), holnap meg korán kelünk, mert sok dolgot meg akarunk nézni.




2019. április 25., csütörtök

Grand Teton

Ma viszonylag rendesen aludtunk és nem keltünk órára. Nem mentünk sokat, így megengedhettük magunknak ezt a lazulást :)
Tegnap este nem bírtuk megenni a vacsoránkat így elhoztuk, az jó volt ma reggelire :) Aztán a bőröndöket is kicsit rendezni kellett, mert elő kellett szedni a vastagabb ruhákat. Reggel 1 fok volt, délutánra felment 10 fok fölé, de a nap sokkal erősebben sütött. Most nem égtünk le, de a sapka, sál, nagykabát csomagra sem volt szükség. Gyönyörű időnk volt egész nap.
Először a kisvárosban sétáltunk megint, nagyon hangulatos, nem lehet vele betelni. Aztán elautóztunk a Grand Teton nemzeti parkba. Sajnos pár rész le van még zárva, így csak autókáztunk, kicsit sétáltunk. Látogatók alig voltak, nagyon nyugis volt az egész. Rég voltunk ilyen csendes helyen. Amúgy tiszta hó volt minden a főutat kivéve. Nagyon nagy a park, szóval megértem, hogy elég nekik a főbb utakat tisztán tartani, ekkora hómennyiség mellett felesleges minden utat tisztítani.
Reggel kipakoltunk minden kaját, illatos rágót és hasonlókat az autóból, de szerencsére medvével nem találkoztunk. Láttunk messziről bölényeket, szarvasokat, őzikéket, ürgéket, jávorszarvasokat. Volt egy rész a parkban, ahova bementünk, ez a Mormon row (Mormon sor) névre hallgat. Ott van egy pajta, ami a leggyakrabban fotózott része a parknak. Ez lenne az:
Na itt rengeteg kis ürge volt, fel-le futkoztak körülöttünk, nagyon cukik voltak. Nagyon nehéz volt fotózni őket, mert olyan gyorsan mozogtak, de pár azért sikerült :)


Utána jávorszarvasokat volt szerencsénk látni. Elég messze legelésztek, és meg kellett állapítanom, hogy a 40-es zoom a fényképezőmön semmit sem ér, ide rendes objektív kellene. Azért kitartóak voltunk, és lett pár használható kép is. Persze pont, amikor eluntuk a várakozást, akkor hárman fogták magukat és kimentek az útra, pont oda, ahol korábban mi álltunk. Biztos a benzingőzös fű finomabb :)




Összességében nagyon nagy élmény volt. Holnap indulunk Yellowstone-ba, kíváncsi vagyok ott milyen élményeink lesznek. Holnap még nem biztos, hogy bemegyünk a parkba, mert reggel még mosni akarunk, de majd kiderül. Elvileg 2,5 óra az út innen, mivel a belső út le van zárva :(

2019. április 24., szerda

Nyárból a télbe

Tegnap kicsit hosszúra sikerült a nap, meg a net sem volt a legjobb a hotelben, így nem írtam, de most akkor bepótolom.

Tegnap reggel a változatosság kedvéért az Arches nemzeti parkban kezdtünk :) Hiába, annyira elképesztő a hely, hogy sosem elég belőle. Ezúttal egy kicsit nehezebb túrát toltunk, a Delicate Arch nevű helyhez, ami Utah állam nemzeti jelképe is. Akinek nem vallásos témájú a rendszáma, annak a rendszámán ennek a képe látható:
Képtalálat a következőre: „utah license plate”

Az ameriakai rendszámtáblákért amúgy még mindig totál odavagyok :) Annyira jó, hogy minden államnak más kép van rajta, nagyon jól néznek ki. :) Államonként több variáció is létezik, de a rendszert nem ismerem mögötte.
No de vissza a túrához. 2013-ban már megcsináltuk, de annyira jó, hogy ismét kellett. Az egész 4,8 km oda-vissza, van benne emelkedő, de nem annyira durva. Mondjuk tény, hogy kell hozzá megfelelő cipő, mert van egy rész, ahol elég meredek. Nem tudom, hogy azok, akik sticikoppantóban vagy flipflop papucsban indulnak neki azok hogy jutnak fel, de nem is érdekes. Ez az egyik legrosszabb rész:

 Mi vittük a túrabotjainkat is (védeni kell a térdeket), így egész elviselhető volt az út. Annyi a rossz benne, hogy nincs szinte sehol árnyék, így többször is kentük magunkat, mégis megpirultunk kicsit. De a látvány az út végén mindenért kárpótolt.




Bő egy órát elvoltunk fenn. Ültünk, bambultunk, élveztük a látványt. Tanui voltunk egy lánykérésnek, nagyon hangulatos volt, mindenki tapsolt nekik, jó élmény volt :) Aztán egy srácnak legurult a meredek oldalon oda abba a kerek medenceszerű helyre az üdítője, és ő nem hagyta annyiban, lemászott érte, és még 2 másikat is felhozott, ami gondolom korábban esett le. Őt is megtapsoltuk :) Nehéz volt eljönni, de indulni kellett, mert egy majdnem 4 órás út állt előttünk Salt Lake City-ig.
Átmentünk pár kietlen részen, de aztán gyönyörű havas hegyek között autóztunk egész sokat. A város előtt meg kellett állnunk egy kisebb városban egy barátunk edvéért, de nem kaptunk olyat, amit szeretett volna.Viszont örömmel láttuk, hogy van In and Out burger, ami az egyik kedvencünk, és nem is tudtuk, hogy ezen a részen is van, mert ők alapból leginkább csak Kaliforniában fordulnak elő. Szóval ott vacsoráztunk, aztán feltűnt, hogy van a közelben Ross és T.J.Maxx is, úgyhogy shoppingolás lett a vége és 11-re értünk csak a szállásra. Kár érte, mert jó szoba volt (Quality Inn a reptér mellett), de pár nap múlva alszunk még ott a visszaúton.
Ma egy bő 5 órás autóutat nyomtunk le, Idaho államon át jöttünk Wyoming-ig. Gyönyörű havas hegycsúcsok között autóztunk. Úgy lehet leginkább elképzelni, mintha az Alpokban autózna az ember, csak a völgyek hatalmasak, több 10 km szélesek és hosszúak :)

Most amúgy Jackson nevű városban vagyunk, ez a bejárata a Grand Teton nemzeti parknak, ahova holnap megyünk. Jó kis szállásunk van (Antler Inn), és a város is nagyon hangulatos. Megérte a belvárosban szállást választani. Nagyon sok helyen van fapallóból a járda, fából vannak a házak, és ezek a faillatok keverednek a fenyőfák illatával. Nem fotóztam sokat, de mutatom:

Este még beültünk egy közeli helyre kajálni (Pinky G's), isteni volt a pepperonis pizzájuk :)
Ja és azért a nyárból a télbe a mai bejegyzés címe, mert az elmúlt napokban kicsit megpirultunk a rengeteg naptej ellenére, itt meg azért elég hűvös van, 10 fok alatt járt ma a hőmérséklet. De jó ez így, nem szeretünk izzadni :)



2019. április 22., hétfő

Egy nap internet nélkül

A mai napot 2 nemzeti parkban töltöttük, olyan helyen, ahol nem volt se hálózat, se net. Olyan gyönyörű helyeken jártunk, hogy mindezt észre sem vettem, csak délután döbbentem rá :)

Először az Arches nemzeti parkban kezdtünk. Sajnos későn indultunk, 9 körül értünk csak oda, így egész hosszú sort kellett a belépésnél kivárnunk, de még így is jókor jöttünk, utánunk sokkal hosszabb sor volt. Ma a Park Avenue útvonalat sétáltuk végig.Azért így hívják, mert ez lényegében egy kis canyon, körülötte hatalmas vörös sziklákkal, az egész pedig a felhőkarcolókra emlékeztet. Mutatom:





A rövid túra után autóztunk még egyet a parkban, aztán átmentünk a szomszédos Canyonlands nemzeti parkba. Itt több kisebb túrát csináltunk, meg 3 timelaps videót (facebookon elérhető, ma nagyon lassú a net, ide nem töltöm fel).
Nagyon elfáradtunk, most nincs is kedvem többet írni, inkább megyek aludni, bocs. A mai élményeket amúgy sem lehet szavakkal leírni :) Iszonyat mennyiségű fényképet csináltunk, megpróbálok párat random felrakni:











Viszlát Colorado, Hello Utah!

Moab-ban vagyunk a Hotel Downtown-ban, egész jó kis hely.Az meg még jobb, hogy a helyi viszonyokhoz képest milyen áron kaptuk meg. Moabról azt kell tudni, hogy több nemzeti park is van a környékén, rengeteg lehetőség, eszméletlen tájak. Viszont kb. csak ez az egy kisváros. Na most ebből adódóan az árak is olyanok... Szóval résen kell lenni és időben foglalni :)

Tegnap reggel Aspenben kezdtük a napot. Korán keltünk, mert 9től esőt mondtak, de így sikerült még az eső előtt odaérnünk és sétálni kicsit a városban a gazdagok között. Aspen a nagyon gazdagok síparadicsoma, Tímea asszony is épp itt bulizott, mikor Andy meghalt...
A város környékén amúgy sok kiránduló hely van. Mi is akartunk egy rövidet túrázni egy tó körül, de sajnos ott még nagyon sok hó volt, és le volt zárva az út. Megfordult a fejünkben, hogy sílifttel felmegyünk a hegyre és körülnézünk, de kb 20.000 Ft lett volna kettőnknek így kihagytuk. Helyette vettünk második reggelit egy kis pékségben, na az nagyon jó döntés volt :)

Aztán elindultunk visszafelé, és el is eredt az eső. Természetesen én vezettem, úgyhogy várható volt :) Valahogy ha én vezetek akkor mindig jün egy árvíz, vagy csak vihar, stb :) Visszamentünk Glenwood Springsbe, mert Target-ben akartunk vásárolni (ez a helyi Interspar), de meglepődtünk, mert nem volt nyitva. Itt nem jellemző, hogy valami ünnepnapokon nincs nyitva, de sajnos pont az a két bolt zárva volt, ahova menni akartunk. Így aztán egy távolabbi várost céloztunk meg vásárlásra, Grand Junction-t (magyarul: Nagy Kereszteződés :)) Szerencsére a Walmart-ban sosem csalóduk (helyi Tesco), az nyitva volt, és hozta is azokat a fajta "élőlényeket", akik tipikusban Walmart vásárlók. Rengeteg olyan képsorozatot látni a neten, ami ilyen embereket mutat. Itt kb. semmin sem lepődik meg az ember, úgy tudnak néhányan felöltözni :)

Amikor végeztünk a vásárlással pont jött egy nagy vihar, de pont nem áztunk el, csak tankolni kellett olyan időben de nem volt vészes (főleg nekem az autóban ülve :)) Innen viszont egyenesen a szállásra jöttünk, rengeteg időnk volt még, így körbe tudtunk nézni a kedvenc nemzeti parkomban az Arches-ban.
Ebben a parkban több kisebb-nagyobb túraútvonal van. Kétszer voltunk itt, így párat már végigjártunk, de mindig van új.
Most a Double Arch (Dupla Boltív) helyet néztük meg, aztán autóztunk egyet a parkban és rengeteg helyen megálltunk fotózni. Beszéljenek a képek, szavakkal úgysem lehet leírni ezt a csodát.
Balanced Rock












És ami a nap végén a legnagyobb meglepetés volt. Este még bementünk egy helyi kis boltba, ahol már 2013-ban is meglepődtünk azon, hogy lehet kapni magyar paprikát :) Még mindig volt :) Mármint nem ugyanazok a dobozok, de még mindig árulják. :)



2019. április 20., szombat

Első nap Coloradoban

Glenwood Springsben vagyunk egy egyszerű motelban. Szerencsére amikor megérkeztünk közvetlenül az ajtó előtt tudtunk parkolni, így könnyű volt a bepakolás. Utána elmentünk kajálni meg vásárolni és mire visszajöttünk pont beálltak elénk, de nem állunk így sem messze.

A mai napot a Red Rocks Amphiteatre-nél kezdtük. Sajnos megint csak megnézni mentünk a helyet és nem koncertre, da talán majd egyszer. Éppen hangpróba meg beállítások mentek, hát jó élmény lehet ott egy koncert. Napközben amúgy a sportolóké a főszerep, nagyon durván tolják ott az emberek, nem a hétvégi sportolók járnak oda kicsit mozogni, az biztos. Néhány embert még nézni is fárasztó volt, és a látványtól is megfájdult a térdem :) Indulás előtt vettünk a Starbucksban egy jegeskávét, ami úgy nézett ki, hogy a csaj púposra tömött egy nagy poharat jéggel, aztán elkezdte ráengedni a forró kávét. Nem ez lesz a kedvencem, de azért ihatatlan sem volt. Viszont a végét felöntöttük cola-val, így sikerült reprodukálnunk a vietnami kávés Coca Cola-t, amit nemrég kaptunk ajiba :) Maga a helyszín amúgy így néz ki:




Innen egy Georgetown nevű kisvárosba mentünk tovább. Ezt a helyet első alkalommal csak terveztük, de nem jött össze. Második alkalommal megnéztük, de nem a szép részét. Mivel 3 a magyar igazság, ezért harmadszorra most végre jó helyre mentünk. Nagyon hangulatos régi bányászváros, sok kedves emberrel. 2 boltban is beszélgettünk helyiekkel.  Nagyon tetszik amúgy ebben az országban, hogy az emberek közvetlenek és kedvesek. Ma is megjegyezte nekünk valaki, hogy mennyire tetszik neki, hogy összeöltöztünk (hasonló pólóban voltunk). :) Mutatok pár képet Georgetownról:





Georgetown után egy jó kis outlet következett Silverthornban. Harmadszor voltunk itt, és még sosem csalódtunk. A Columbia boltban sírt a hitelkártyám, de nagyon jó dolgokat vettünk nagyon jó áron. Cipőt is vettünk egy ismerősnek, facebook chat-ben voltunk kapcsolatban, küldtem neki a képeket, aztán ő meg visszaírt, hogy melyiket nézzük meg közelebbről :) Vicces volt nagyon :)

Az outlet után átmentünk a szomszédos kisvárosba, Friscoba. Itt nagyon finom pizzát ettünk. Lehetett úgy is szelet pizzát kérni, hogy extra feltételeket rakattunk rájuk. Az én pepperonis megoldásom lett a legfinomabb. Kaja után vásároltunk egyet a Sareway nevű boltban, aztán elindultunk ide a szállásra. Gyönyörű helyeken jártunk és jó magasan is. Ez az autópálya, amin mentünk (I-70), olyan laza 2000-3000 m-es magasságokban megy. Fura amúgy, hogy kint napsütés, 17 fok, körülöttünk meg hó, sőt befagyott tavat is láttunk. Az út vége a Glenwood Canyonban vezet, ami szintén egy óriási élmény. Itt már nem voltak havas hegyek, csak a folyó a sima hegyek között és a folyó mellett kanyarog az autópálya. Sajnos ezen a részen nem tudtam jó képet csinálni, de mutatok párat az út többi részéről:



Holnap úgy tűnik rossz időnk lesz, így lehet, hogy egy túrázás kimarad. Aspenbe megyünk a tervek szerint és egy közeli tóhoz túrázni, szorítsatok, hogy ne essen az eső!



Pikes Peak

Az utolsó aktív napunk Colorado Springsben kezdődött, felautóztunk egy 4400 m-es hegyre, a Pikes Peak-re. Ez egy hosszabb program, mert közb...